Unokatestvéremről, Farády Istvánról gyűjtöttem mintegy 10 éve az interneten az alábbiakat:
Színházi személy adatlap Farády István
| Neve: | Farády István |
| Kapcsolódó város: | szabadfoglalkozású |
| Fő tevékenység: | színész |
| Született: | 1951-01-28 |
| Beszélt nyelvek: | magyar |
Alapvető információk:
Színház- és Filmművészeti Főiskola 1973. 1973- kecskeméti Katona József Színház, 1978- Népszínház-Várszínház, 1982-Nemzeti Színház, 1985-zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 1987- debreceni Csokonai Színház, 1991— szabadfoglalkozású.
Fontosabb szerepek:
Shakespeare: Troilus és Cressida Troilus; Pericles Pericles; A vihar Ariéi, Schiller: Don Carlos Don Carlos, Ibsen: Kísértetek Oswald, Capek: A végzetes szerelem játéka Gilles, Bábel: Húsvét Apolek úr, Hubay: Freud, az álomfejtő álma A királyfi, Shaw: Tanner John házassága Octavius, Kesselring: Arzén és levendula Martiniéi’, Csehov: Három nővér Tuzenbach, Jókai-Földes Mihály: A kőszívű ember fiai Palwitz Ottó, Teleki László: Kegyenc ///. Valentinianus, Bródy: A tanítónő Káplán, Lessing: Bölcs Náthán Egy dervis, Barrie Stavis: A szivárványszínű köntös József, Zalán: Azután megdöglünk //, akinek ezüst dominója van, Csurka: Ki lesz a bálanya? Fény, Havel: Vernisszázs Michal, Moliére: Tartuffe Tartuffe, Odze György: Lordok háza Rehus Ferenc, Gogol: A revizor Luka Lukics Hlopov, Osztrovszkij: Hozomány nélküli menyasszony A gróf, Csiky: A nagymama Szerémy gróf, Miller: A világ teremtése Ádám, Tamási: Ördögölő Józsiás Józsiás, Solohov-Ruszt: Csendes Don Narrátor, Molnár: Olympia Albert gróf, Bulgakov: Álszentek összeesküvése Moirron.
Filmek, tv:
Levelek a háborúból; És a holtak újra énekelnek; A szerelem bolondjai; Havannai kihallgatás; Veszélyes övezet; Rettegés és nyomorúság a Harmadik Birodalomban; Színészmúzeum (sorozat); Tengerre néző cellák.
További információk:
Díszlettervezés: Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (Merlin Színház).
| Farády István | |
| Adatlap Név: Farády István Filmjei szereplő 1. Nyom nélkül (1981) 2. A hosszú előszoba (1980) 3. A különc (1980) 4. …és a holtak újra énekelnek (1973) |
| Nyom nélkül | |
| Cím: Nyom nélkül Műfaj: krimi Ország: magyar Gyártási év: 1981 Hossz: 82 perc Szereplő(k): Andorai Péter Bezerédi Zoltán Cseh Tamás Derzsi János Dunai Károly Eperjes Károly Farády István Gera Zoltán Hunyadkürti István Kézdy György Reviczky Gábor Simon Zsuzsa Sir Kati Szacsvay László Székely B. Miklós Temessy Hédi Töreky Zsuzsa Stáb: rendező: Fábry Péter forgatókönyvíró: Fábry Péter forgatókönyvíró: Nemes István operatőr: Péterffy András | |
| Tartalom Buksi, a csempész találkozik az értelmiségi Péterrel, akit már régóta foglalkoztat a tökéletes, nyom nélküli bűntény gondolata. A csempész rábeszéli, hogy dolgozzanak együtt: Péter kiterveli az akciót, Buksi haverjai pedig végrehajtják. Nyom nélkül. |
| …és a holtak újra énekelnek | |
| Cím: …és a holtak újra énekelnek Műfaj: tvjáték Ország: magyar Gyártási év: 1973 Hossz: 79 perc Szereplő(k): Balázsovits Lajos Bálint András Bilicsi Tivadar Dózsa László Farády István Galgóczi Imre Gyulányi Éva Hajdú Endre Kalocsay Miklós Kéri Gyula Koltai Róbert Kránitz Lajos Kútvölgyi Erzsébet Maros Gábor Mensáros László Meszléry Judit Piros Ildikó Szilágyi Tibor Tomanek Nándor Stáb: rendező: Esztergályos Károly író: Max Frisch operatőr: Bíró Mklós | |
| Tartalom Ballada a háborúról, a gyilkolásról, a lelkiismeretről, az elhibázott életekről és a bölcs, megbocsájtó halálról. |
| A hosszú előszoba | |
| Cím: A hosszú előszoba Műfaj: tvjáték Ország: magyar Gyártási év: 1980 Hossz: 69 perc Szereplő(k): Ádám Erzsébet Baranyi László Bodnár Erika Farády István Harkányi Endre Haumann Péter Horesnyi László Horváth Ferenc Kozák András Pártos Erzsi Tanay Bella Zenthe Ferenc Stáb: rendező: Kerényi Imre író: Vészi Endre operatőr: Halász Mihály | |
| Tartalom A hosszú előszobából albérleti szobák nyílnak. Rengeteg szoba. Nyílnak az ajtók, és mindegyik mögött feltárul egy-egy emberi sors. |
| A különc | |
| Cím: A különc Műfaj: dráma-tévéfilm Ország: magyar Gyártási év: 1980 Hossz: 123 perc Szereplő(k): Crenneville: Benedek Miklós Vaszary Kolos: Farády István Tarczay Lajos: Ferenczy Csongor Ferenc József: Huszti Péter Podmaniczky Frigyes: Kertész Péter Özv. Batthyányné: Lukács Margit Orczyné: Pécsi Ildikó Teleki László: Sinkovits Imre Vay Miklós: Solti Bertalan Karlovitz: Szilágyi Tibor Márton: Tarsoly Elemér Tisza Kálmán: Trokán Péter Stáb: rendező: Vámos László író: Illyés Gyula dramaturg: Litványi Károly operatőr: Ráday Mihály díszlettervező: Varga Mátyás jelmeztervező: Vágó Nelly | |
| Tartalom A különc, a Teleki szabadságharc bukása utáni Kossuth vezette háromtagú emigrációban élő igazgatóság tagja. Mikor az osztrák titkos rendőrség hazaraboltatja, gyorsan a néptömeg számára a „kiegyezést” siettető birtokos osztály politikusai az ő nevét tűzik zászlójukra. Teleki amikor úgy érzi, hogy képtelen hű maradni önmagához – főbe lövi magát. |
Zalaegerszegi Színház
Farády István
Társulatunk tagja: színművész : 1985 – 1987.
Szerepei színházunkban: Apolek – 1983/84 Húsvét, III. Valentinianus Caesar – 1985/86 Kegyenc, … – 1985/86 Requiem, Via Crucis, Pallwitz Ottó – 1985/86 A kőszívű ember fiai, Mortimer – 1985/86 Arzén és levendula, Tuzenbach Nikolaj Lvovics báró – 1985/86 Három nővér, dervis – 1986/87 A bölcs Náthán, Káplán – 1986/87 A tanítónő, Széky – 1986/87 Pincejáték.
Iszaak Babel: Húsvét (dramatikus fantázia két részben, hat képben)
Bemutatva: 1984. május 11.Apolek úr, festőművész – Farády István m.v.
Páter Romuald – Bagó László
Eliza asszony – Barta Mária Érdemes művész
Ludomirski úr, a harangozó – Baracsi Ferenc
Vinogradov, komisszár – Rácz Tibor
Szavickij, hadosztájparancsnok – Szalma Tamás
Paska Trunov, ezredparancsnok – Pálfi Zoltán f.h.
Hlebnyikov, a lovasszázad parancsnoka – György János
Afonyka Bida, szakaszvezető – Derzsi János
Ljovka, a hadosztályparancsnok kocsisa – Farkas Ignác f.h.
Szása Konyájev, közkatona – Kerekes László f.h.
Griscsuk, az ezredparancsnok kocsisa – K. Nagy László
Mitya Ljutov, önkéntes – Nemcsák Károly
Pavla Fjodorjava, Szavickij barátnője – Pap Éva Jászai-díjas
Sztyopka, Trunov barátnője – Deák Éva
Gedali, régiségkereskedő – Máriáss József Jászai-díjas
Elka, fiatal lány – Maronka Csilla f.h.
Janek, néma legény – Zsótér Sándor
valamint:
Bihari Ágnes, Horváth Vali, Latabár Árpád
Díszlettervező: Menczel Róbert
Jelmeztervező: Vágvölgyi Ilona
Szcenikus: Bischof Sándor
Dramaturg, és a rendező munkatársa: Zsótér Sándor
Rendező: Ruszt József Érdemes művész
Teleki László: Kegyenc(tragédia két részben)
Bemutatva: 1986 május 22.III. Valentinianus Caesar – Farády István
Eudoxia, a felesége – Falvay Klára
Placidia, a leányuk – Deák Éva
Petronius Maximus, szenátor – Hetényi Pál
Julia, a hitvese – Szakács Eszter
Palladius, a fiuk, Maximus első házasságábó – Kerekes László
Heracles, eunuch az udvarnál – Nádházy Péter
Heracles, egyiptomi jós az udvarnál – Katona András
Aetius, patrícius fővezér – Borhy Gergely
Gaudentius, a fia – Pogány György
Boethius, az őrség főnöke – Bagó László
Szenátorok:
Rácz Tibor, Baracsi Ferenc, Siménfalvy Lajos, Wellmann György
Udvaroncok:
Pálfi Zoltán, Fráter András, György János
Egy szolga – K. Nagy László
valamint a színház stúdiósai
Játéktér: Ruszt József
Szcenika: Bischof Sándor
Jelmeztervező: Schäffer Judit m.v.
Ügyelő: Lekics Gyula
Súgó: Salamon Emőke
A rendező munkatársa: Kováts Kristóf
Rendező: Ruszt József
Liszt Ferenc: Requiem, Via Crucis (dramatikus jelenetek Liszt Ferenc zenéjére)
Bemutatva: 1986. március 17.
Játszák:
Farády István, Hetényi Pál, Kerekes László, K. Nagy László, Nádházy Péter, Nemcsák Károly, Pálfi Zoltán, Pogány György,
Rácz Tibor, Siménfalvy Lajos, György János, Fráter András,
Tóth István, Barta Mária, Deák Éva, Falvay Klára, Szakács Eszter, Szoboszlai Éva, Andics Tibor, Avass Attila, Bognár Sándor,
Csabai Gyula, Jáger András, Lang Rudolf, Nagy László,
Németh D. Antal, Sebestyén Tamás
Díszlettervező: Khell Zsolt
Jelmeztervező: Laczó Henriette
Dramaturg: Böhm György
A rendező munkatársa: Stefán Gábor
Ügyelő: Lekics Gyula
Rendező: Ruszt József
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai(színmű három felvonásban)
Bemutatva: 1986. február 13.
Baradlay Kázmér – Katona András
Baradlayné – Barta Mária
Ödön – Szalma Tamás
Richárd – Nemcsák Károly
Jenő – Nádházy Péter
Rideghváry Bence – Hetényi Pál
Tallárossy Zebulon – Borhy Gergely
Plankenhorst Antoinette – Falvay Klára
Plankenhorst Alphonsine – Fekete Gizi
Lindenwall Edith – Szoboszlai Éva
Pallwitz Ottó – Farády István
Remigia nővér – Egervári Klára
Lánghy – Baracsi Ferenc
Lánghy Aranka – Deák Éva
Gálfalvy – Siménfalvy Lajos
Tormandy – Tímár Zoltán
Pál – Bagó László
Haynau – Máriáss József
Zichi – Pálfi Zoltán
Jozef – K. Nagy László
Főhadnagy /Istók/ – György János
Felcser /huszár/ – Tóth István
Erzsók – Mészáros Ildikó
Goldner Fritz – Jáger András
Kardos Endre, Rákosi Éva és stúdiósok
Díszlettervező: Khell Zsolt
Jelmeztervező: Laczó Henriette
A rendező munkatársa: Stefán Gábor
Ügyelő: Szalai Péter
Súgó: Salamon Emőke
Rendező: Ács János m.v.
Joseph O. Kesselring:Arzén és levendula(bűnügyi bohózat 3 felvonásban)
Bemutatva: 1985. október 31.
Abby – Barta MáriaMartha – Egervári Klára
Mortimer – Farády István
Teddy – Hetényi Pál
Jonathan – Áron László
Harper tiszteletes – Baracsi Ferenc
Elaine, a lánya – Mészáros Ildikó
Dr. Einstein – Máriáss József
Rooney hadnagy – Nádházy Péter
O’Hara – Borhy Gergely
Brophy rendőr – Tóth István
Klein rendőr – Fráter András
Mr. Witherspoon – Bagó László
Mr. Gibbs – xxx
Jelmeztervező: Kapás Dezső
Díszlettervező: Bischof Sándor
A rendező munkatársa: Kovács József
Súgó: Borbás Györgyi
Ügyelő: Szalai Péter
Rendező: Kapás Dezső m.v.
A.P. Csehov: Három nővér(színmű 4 felvonásban)
Bemutatva: 1985. december 5.
Prozorov Andrej Szergejevics – Nádházy Péter
Natalja Ivanova, menyasszonya, később felesége – Fekete Gizi
Olga – Falvay Klára
Mása – Szakács Eszter
Irina – Szoboszlay Éva
Kuligin Fjodor Iljics gimnáziumi tanár, Mása férje – Siménfalvy Lajos
Versenyin Alekszandr Ignatyevics, alezredes, tüzérezred parancsnok –
Áron László
Tuzenbach Nikolaj Lvovics báró, főhadnagy – Farády István
Szoljonij Vaszalij Vasziljevics, százados – Pogány György
Csebutikin Ivan Romanovics katonaorvos – Hetényi Pál
Fedotyik Alexej Petrovics zászlós – Tímár Zoltán
Rodé Vlagyimir Karlovits zászlós – Kerekes László
Ferapont, altiszt az elöljáróságon – Katona András
Anfissza, öreg dajka, elmúlt 80 éves – Barta Mária
Díszlettervező: Khell Zsolt
Jelmeztervező: Vágvölgyi Ilona
A rendező munkatársa: Kováts Kristóf
Súgó: Salamon Emőke
Ügyelő: Szalai Péter
Rendező: Ruszt József
Lessing:
A bölcs Náthán (drámai költemény két részben)
Bemutatva: 1986. október 16.
Szaladin Szultán – Máriáss József
Szittah, a huga – Barta Mária
Náthán, gazdag jeruzsálemi zsidó – Avar István m.v.
Recha, a fogadott lánya – Götz Anna m.v.
Daja, keresztény nő Náthán házában, Recha társalkodónője –
Szakács Eszter
Egy ifjú templomos lovag – Gálffi László m.v.
Egy dervis – Fárady István
A jeruzsálemi patriárka – Katona András
Egy barát – Hetényi Pál
Díszlet- és jelmeztervező: Horváth Éva
Dramaturg: Forgách András
Szcenikus: Bischof Sándor
Súgó: Borbás Györgyi
Ügyelő: Szalai Péter
A rendező munkatársa: Kováts Kristóf
Asszisztens: Tompa Gábor
Rendező: Ruszt József
Bródy Sándor:A tanítónő(falusi életkép három felvonásban)
Bemutatva: 1986. szeptember 15.
Tanítónő – Szoboszlai Éva
Öreg Nagy – Siménfalvy Lajos
Ifj. Nagy – Pogány György
Nagyasszony – Egervári Klára
Tanítónő – Wellmann György
Kántor – Baracsi Ferenc
Kántorkisasszony – Segesvári Gabriella
Főúr – Katona András
Káplán – Farády István
Szolgabíró – Rácz Tibor
Járásorvos – Borhy Gergely
Törvénybíró – György János
Bérlő – Berki Antal
Lovászinas – Nagy László
Postás – Lang Rudolf
Hray Ida – Horváth Valéria
Primás – stúdiós
1. Kenőasszony – Csudai Beáta
2. Kenőasszony – Beke Anikó
Díszlettervező: Szakácsi Márta m.v.
Jelmeztervező: Füzy Sári m.v.
Súgó: Borbás Györgyi
Ügyelő: Szalai Péter
A rendező munkatársa: Kováts Kristóf
Rendező: Tömöry Péter
Békés Pál: Pincejáték(színmű két részben)
Bemutatva: 1986. december 1.
Zoltán, a huszas évei végén jár – Nádházy Péter
Bélus, Zoltánnal egykorú – György János
Hermin néni, hetven fölött – Falvay Klára
Szilágyi, közelebb az ötvenhez mint a negyvenhez – Hetényi Pál
Ón, harminc körüli – Pálfi Zoltán
Széky, jó negyvenes – Farády István
Boros, erős ötvenes – Borhy Gergely
Vlagyimir, szovjet katona – Wellmann György
Eckhardt, német katona – Berki Antal
Díszlet-jelmeztervező: Szegő György m.v.
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
A rendező munkatársa: Kováts Kristóf
Ügyelő: Lekics Gyula
Súgó: Borbás Györgyi
Rendező: Merő Béla
MóricZ Zsigmond Színház Nyíregyháza
1995. március 10.
NYIKOLAJ GOGOL
A REVIZOR
szatíra
| POLGÁRMESTER HETEY LÁSZLÓ POLGÁRMESTERNÉ SZABÓ TÜNDE MARJA, A LÁNYUK SÁNDOR JÚLIA LUKA LUKICS HLOPOV ISKOLAIGAZGATÓ FARÁDY ISTVÁN LJAPKIN-TYAPKIN GADOS BÉLA ZEMLJANYIKA, A KÖZJÓTÉKONYSÁGI INTÉZMÉNYEK FŐGONDNOKA GAZSÓ GYÖRGY SPEKIN, POLGÁRMESTER VÁRHELYI DÉNES BOBCSINSZKIJ, FÖLDBIRTOKOS FELHŐFI KISS LÁSZLÓ DOBCSINSZKIJ, HELYI LAKOS RÓBERT GÁBOR HLESZTAKOV, PÉTERVÁRI TISZTVISELŐ HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA OSZIP, A SZOLGÁJA BERKI ANTAL HIEBNER, JÁRÁSI ORVOS TUCKER ANDRÁS MISKA, A POLGÁRMESTERÉK SZOLGÁJA TÓTH ZOLTÁN LÁSZLÓ PINCÉR MÉSZÁROS ÁRPÁD ZSOLT LÁNYOK, ASSZONYOK VIRÁG KRISZTINA , NAGY ERZSÉBET , BUDA MÓNIKA |
| Díszlet-jelmez: Horváth Éva m.v. |
| Segédrendező: Fülöp Angéla |
| Rendező: Megyeri Zoltán |
A darab:
„LEHET-E A RÓKA VEGETÁRIÁNUS? LEHET-E DON JUAN MONOGÁM? Lehet-e a hatalom erkölcsös? Igen vagy nem? A kormányok azt állítják, hogy igen. Machiavelli, akit senkit sem bántott, Anti-Machiavelli című kegyes röpiratában azt hangoztatta, hogy igen. Az uralkodók azonosítják magukat a nemzettel, többes szám első személyben beszélnek, felhatalmazva érzik magukat, hogy többek legyenek, mint egy személy, mert a kormányfő, a vezérszónok több, mint önmaga. Neki szabad kiabálnia is, amit magántársaságban nem tenne. Aki valamely közösség nevében beszél, úgy érzi, hogy neki különleges igaza van. Ha azt mondja ‘mi azt gondoljuk’, az súlyosabb, mintha csak azt mondaná ‘én azt gondolom’. Egy személy lehet erkölcsös. Egy kormány? Már csak a felfuvalkodás miatt is kevésbé.”
Konrád György (részlet az előadás műsorfüzetéből)
Az előadás:
http://www.argus.hu/2002_02/sz_nanay.html
…Ruszt mindig szeretett fiatalokkal dolgozni. Olyanokkal, akik hisznek benne, s akikben ő is hihet, akikkel közösen lehet felvállalni ügyeket, legyenek azok „csupán” előadások vagy világmegváltó tervek. Ruszt most is fiatalokkal szövetkezett, rendezői (Merő Béla, Hegyi Árpád Jutocsa, Halasi Imre) éppúgy fiatalok, pályájuk kezdetén állók voltak, mint színészeinek zöme, a Szegedről jött Szalma Tamás, Rácz Tibor, Fekete Gizi, Deák Éva, Császár Gyöngyi, Derzsi János, Nádházi Péter, vagy a főiskolán frissen végzettek közül Farkas Ignác, Kerekes László, Nemcsák Károly, Pálfi Zoltán, Maronka Csilla. Hozzájuk csatlakoztak az idősebb színészek, akikkel Ruszt pályájának valamely szakaszán együtt dolgozott: Barta Mária, Máriáss József, Farády István, Falvay Klári, Szakács Eszter, Hetényi Pál, Siménfaly Lajos, Egervári Klára, Áron László stb. Mivel sokan nem merték vállalni a fővárostól való hatalmasnak tűnő távolságból adódó következményeket, Rusztnak gondoskodnia kellett a színészutánpótlásról: elindította a színészképző stúdiót. A társulat legjobb, legtapasztaltabb színészei s meghívott szakemberek tanítottak, s hamarosan saját nevelésű fiatalok is bekapcsolódhattak a színház munkájába. Ruszt elképzelése szerint tanítványainak nemcsak színészszakmai ismereteket kellett volna elsajátítaniuk. Azt szorgalmazta, hogy szerezzenek más irányú felsőfokú diplomát is, ezért a Szombathelyi Tanítóképzővel együtt dolgozta ki egy speciális – ma alternatívnak neveznék – zalaegerszegi színművészeti főiskola tervét. Ebből persze semmi sem lett
Stuber Andrea naplója, 2005.01.11.
A tüsszentés című Csehov-est az Ódryn, Kerényi-osztály. Azt mondom még egyszer: Tompos Katalin. Addig, amíg ilyen hamvas, mert az sajnos múlékony. Méltányoltam, hogy Nagy Sándor milyen gondosan, mennyire precíz kimunkáltsággal, szinte szakipari módon adta elő tehetségesen A dohányzás ártalmasságárólt. (Ami mondjuk egy Gáspár Sándor típusú színésznek könnyedén, spontánul, magától menne.) Főiskolásokat nézni, abban az is jópofa, hogy ilyenkor még látni, kit kinek a mintájára vettek fel. Szemenyei János például a fiatal Tímár Bélára emlékeztethette a tanár urakat. Tompos Katalinnak meg nagy-kálózys hangjai vannak. Szomorú is van a főiskolások nézésében: az ember ma már egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy látja még őket valaha, miután diplomával távoztak a Vas utcából.
Dávid Zsuzsa rendezővel találkoztam ott, épp mesélte valakinek, hogy meghalt Farády István színész. Akinek mondta, az nagyjából a vállát vonogatta erre. Ma már senki nem tudja, ki volt a Farády – bámult maga elé Zsuzsa, ezen a ponton szóltam közbe: én tudom, ki volt Farády István. Egy teljes leánykanemzedék zúgott belé, amikor a Színészmúzeum című sorozatot vezette a tévében. Szép, szőke, szemüveges herceg volt.
Kecskemét
DON CARLOS
Adás: 1975.I.2. 149′
Schiller drámája a Kecskeméti Katona József Színház művészeinek előadásában, 2 részben
Szereposztás:
II.Fülöp – Gábor Miklós
Erzsébet – Sára Bernadett
Don Carlos – Farády István
Olivarez hercegnő- Mojzes Mária
Eboli hercegno – Szakács Eszter
Mondecar hercegnő – Kalmár Zsuzsa
Posa márki – Trokán Péter
Alba herceg – Forgács Tibor
Lerma gróf – Baranyi László
Domingo – Hetényi Pál
Foinkvizitor – Kölgyesi György
Mercado – Muskát László
Szerkesztő: Dr Váradi György
Rendező: Ruszt József
A közvetítés vezetője: Málnay Levente
Operatőr: Zádori Ferenc
A hosszú előszoba 1982 dec.6 (69 perc)
(Budapesti Trilógia I.)
Rendező: Kerényi Imre
Dramaturg: Szántó Erika
Operatőr: Halász Mihály
Díszlet: Jánosa Lajos
Jelmez: Witz Éva
Szereplők: Kozák András, Tanay Bella, Ádám Erzsébet, Horesnyi László,
Bodnár Erika, Farády István, Horváth Ferenc, Zenthe Ferenc,
Harkányi Endre, Baranyi László, Ferenczy Csongor, Győri Franciska,
Haumann Péter.
http://www.terasz.hu/main.php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=5630
| Búcsú Falvay Kláritól |
| Életének 65. évében, súlyos betegség után április 15-én elhunyt Falvay Klári Jászai Mari-díjas színművész. Búcsúztatása május 10-én, hétfőn délután negyed háromkor lesz a Farkasréti temetőben. Az Új Színház saját halottjának tekinti. Falvay Klári az utóbbi hat évben az Új Színház társulatához tartozott. Ez idő alatt, bár már megtámadta a súlyos kór, mégis kitartóan színpadra lépett a Gyöngéd barbárok, a Falunk rossza, az Angyalok a tetőn, valamint az Álszentek összeesküvése és a Roberto Zucco című darabokban. Betegsége alatt mindvégig odaadóan mellette volt, segítette a szenvedés elviselésében hű társa, Farády István. A főiskola után Győrbe szerződött, majd Kecskemét, Szeged, Szolnok, Zalaegerszeg következett, s Médeától Tangolitáig, Roxane-tól Claire Zachanassianig mindent eljátszott. Kezdetben nemcsak a főiskolai miliő, de a vidéki színészi lét is idegen volt számára, hiszen budai „melegházi” háttérből, építész-művész családból röpült ki egy számára szokatlan világba. Még főiskolásként házasodott össze a később tragikusan elhunyt Novák Márkkal, akinek szellemi-művészi elhivatottságát tartotta mércének. Egyre inkább arra törekedett, hogy alakításával fel tudjon mutatni az embereknek valami egyszerit, megismételhetetlent. Amikor készült egy-egy szerepére, szigorú elhívatottsággal magasra tette a mércét. Pályája során mindig olyan színházban dolgozott, ahol a csapat volt a fontos, s ahol a csapatban ő is húzóember lehetett. Mindenütt az is volt, de pályáján a szolnoki és a debreceni évek voltak igazán meghatározóak. Szolnokra akkor került, amikor ott Székely Gábor vezetésével országos hírű előadások születtek. Részt vett a Paál István rendezte Tangó előadásban, amely mérföldkövet jelentett pályáján. Szolnokon dolgozott Csiszár Imrével, Horváth Jenővel, Székely Gáborral. 1982-ben szolnoki munkájáért Jászai Mari-díjat kapott. Amikor Székely a fővárosba került, úgy volt, hogy ő a második etappal érkezik, de addigra már vége is lett a Székely-Zsámbéki vezette Nemzetinek. Debrecenben nullpontról induló társulatba csöppent, de szimpatikus volt számára Pinczés István művészi hitvallása, és a teremtő-újító művészi elképzelések megvalósításának ő is részese akart lenni. Megkapta Claire Zachanassian szerepét, s tudott élni a lehetőséggel. Sőt! Fantasztikus, félelmetes alakítást nyújtott. A fekete ruhás milliomosnő megjelenésében hordozott méltósággal indult el a színpad mélyéről felvezető lépcsősoron, hogy birtokába vegye a teret, Güllent és lakóit, s mindent, ami pénzért megvásárolható. Falvay Kári alakításának nemcsak lebilincselő ereje, de ördögi kelleme, humora is volt. Aztán történt valami, ami ezt a sokak szerint konok, kemény elhivatottságú színésznőt hirtelen védtelenné, sebezhetővé tette. Élete legizgalmasabb színészi lehetőségére készült, a Csirkefej Öregasszonyára. Úgy gondolta, a szerepben saját sorsát, az őt frissen ért csapásokat, az általa elkövetett mulasztásokat is el tudja játszani. Hatalmas fizikai és érzelmi terhet jelentett számára a szerep, de mindenáron meg akarta csinálni – mégsem tehette. A bemutató napján, délben érte a hír, hogy az igazgatóság lemondta az esti előadást. Tiltakozása hiábavaló volt, a szerepet soha nem játszhatta el… Falvay Klári akkor és ott (belül) végleg elbúcsúzott a színháztól… Most mi is búcsúzunk tőle; van, aki bűntudattal, van, aki békességgel… |
| [Deák Attila] |
http://www.hungaroton.hu/classic/eng_kat_info.php?info=1265&kat=11
MK 13835
BENEDEK, Elek (1859-1929)
‘AZ IGAZMONDÓ JUHÁSZ’ and other Tales
BENEDEK ELEK meséi
Hanglemezre átdolgozta: Benedek András
Rendezte: Csajági János
Zene: Sebő-együttes
A oldal
1. Az igazmondó juhász 10’24”
2. Erős János 13’26”
B oldal
1. A tizenkét varjú 15’38”
2. A székely menyecske 7’32”
A/1
Mesélő: Szemes MariJuhász: Végvári TamásMátyás király: Avar István Burkus király: Bessenyei Ferenc
Királylány: Pálos Zsuzsa
A/2
Mesélő: Szemes Mari
János: Tímár Béla
Bíró: Mádi Szabó Gábor
Medve: Buss Gyula
Király: Feleki Kamill
B/1
Mesélő: Szemes Mari
Lány: Schütz Ila
Anya: Horváth Teri
1. anyó: Máté Erzsi
2. anyó: Sulyok Mária
3. anyó: Makay Margit
1. fiú: Kovács István
2. fiú: Farády István
3. fiú: Felföldi László
4. fiú: Kaszás Gergő
Szomszéd: Horváth József, valamint
a Nemzeti Színház stúdiósai
B/2
Mesélő: Szemes Mari
Gazda: Szilágyi Tibor
Asszony: Pécsi Ildikó
Ördög: Garas Dezső
Huszár: Szersén Gyula
Rendező: Csajági János
Hangmérnök: Gajdos Ferenc
Grafika: Urbán László
Hungaroton felvétel
http://www.bdmk.hu/videotemairodalmi.html
Berzsenyi Dániel Könyvtár
IRODALMI MŰVEK FILMADAPTÁCIÓJA
LENGYEL József
| VK 36 VK 130 | IGÉZÕ Rendezte: Szinetár M. Szereplõk: Avar István, Bánhidi László, Rajz János. Idõtartam: 66 perc |
| VK 65 | KATONÁK Rendezte: Bódy Gábor. Szereplõk: Bánfalvi Ágnes, Farády István, Reviczky Gábor. Idõtartam: 75 perc |
A Műegyetemi Zenekar története
Összeállították:
Benedek Zoltán, Szebényi Endre és Szebényiné Seres Katalin
Szekesztette: Nagy Attila
A második ötven év – folytatás
1970 nyarán változatlanul a „Comico-Tragoedia” és a „Piko herceg …” volt műsoron, 1971 és 1972-ben ezek mellett Paisiello „Botcsinálta bölcsek” című vígoperája és a Békés István által feldolgozott szövegre Vujicsics Tihamér zenéjével „A szűzesség acéltüköre” című mű is szerepelt. A Paiseiello opera szereplői között ott találjuk Dunszt Máriát, Hantos Balázst, Kalmár Magdát, Miller Lajost, Várhelyi Endrét, a Vujicsics zenéjével előadott műben pedig Cserhalmi Györgyöt, Farády Istvánt, Gálffi Lászlót és Maros Gábort.
(http://www.mokep.hu/product.asp?sku=1799)
A Rómeó és Júlia és a Csongor és Tünde rendezés közben Ruszt József rendező műsora
| [ szórakoztató ] hossz (perc): 111 Rendező: Ruszt József , Trokán Péter Szereplő: Sára Bernadett , Farády István , Szakács Eszter , Soproni Ágnes , Szakácsi sándor , Lázár Kati Operatőr: Czabarka György Jogtulajdonos: MTV Rt. Nemzetiség: magyar |
Rövid tartalom:
A két műsor Shakespeare és Vörösmarty Mihály műveinek színpadi főpróbáján készült.Ruszt József kiemeli a darabok dramaturgiailag fontos pontjait és beavatja a gyermeknézőket a színrevitel titkaiba.
VHS kazettán kapható
http://www.mozgovilag.hu/2002/07/12%20rolrol.html
Almási Miklós :Mítoszfejtés
Nánay nem akarja kimondani, hogy Ruszt szereposztó zsenije elsődleges vonása, hogy észreveszi a játszó személy fizikai adottságaiból adódó hatást. Ruszt látja, ha valaki szép arcú, vonzó termetű, vagy épp ezek hiányában más érzületet kelt a nézőben. Rendezésekor számít erre a hatásra: Varga Károly az Universitas Passiójában ágyékkendőre vetkezetten függ a kereszten. A hatás óriási: fiatal, sovány férfitest kicsavarodottan, bénán. Az Egyetemi Színpad minden ifjú nézője úgy találta, hogy eszelős méltánytalanság történik azzal, amire ez a test méltó. Másik példa: Farády István ifjabb éveiben nagyon szép szőke fiatalember volt. Ruszt ráosztotta Don Carlos szerepét. Senkit nem érdekelt az ifjú herceg politikusi erénye – mindenki a vonzó exteriőrnek hitt. Ugyanígy: Schiller Stuart Máriájában a világszép Sára Bernadett – legyen időnk jól megnézni! – eligazítja magát a rézsűs színpadon. Föntről jön Erzsébet, Mária hátrafordul, s a királynő szembetalálja magát azzal a ragyogó tüneménnyel, amit eddig a néző szemlélhetett. Ruszt, tudva, hogy az Erzsébetet játszó Szakács Eszter súlyosabb egyéniség a Máriát alakító Sára Bernadettnél, bőséges időt hagy Erzsébetnek, hogy kifejezze a hatást. Szakács Eszter arcán őszinte csodálatot vált a rettenet, annak helyébe zord önmérséklés költözik, majd a királynő fenségesen, bár elfúló hangon nyilatkozik.
http://data.gyea.hu/cgi-bin/magantamogato.asp?abc=F
adakozó magánszemélyek
Farádi János Farádi Károly
Farádi Szabó Szilvia
Farády István
Gábor Miklós
AZ 1975-ÖS NAPLÓBÓL
Január 2. Csütörtök
Ez már nem krónikája életemnek, mint volt azelőtt.
Hendrikje esténként néha megjelenik a szobámban. Például bejön pár percre, hogy hallgassak meg valamit a rádióban: a Szabad Európa egy kommentárját vagy egy barokk kórust: „Hinnéd-e, hogy ez a szoprán férfi?” Kurta fehér ing van rajta. Ebben tündéri jelenség. Az ing – afféle áttetsző tunika, a régimódi kombinénál lengébb – elkendőzi alakjából mindazt, ami túl erős vagy aránytalan, ilyenkor csak szépségét látom; például ha félig háttal, meztelenül ül az ágya szélén. Ezek a látogatások pillanatokig tartanak csak. Leül a karosszékembe, ölében a kis rádióval: én leengedem a könyvem, leteszem a szemüvegem, de csak ideiglenesen, ez nyilvánvaló; ilyenkor én már belebutultam az elalvás elôtti néhány oldalba. Aztán ô is belátja, hogy itt nincs mit tenni, búcsúzik, és kilibben a szobából – de amikor átlépi a küszöböt, gyorsan utánaszólok: – Milyen szép vagy!
Ezek például azok a pillanatok, amelyek után kétségbeesetten fájna a szívem, ha elveszteném.
Most pedig itt egy kérdés: Ruszt hív az O’Neillre, Egri bizonytalanul célozgatott, hogy levinne kettônket Gyôrbe. Itt kettéválnak érdekeink… Nem azért megyünk, mert Pestről kiszorultunk – mi egy ügyért megyünk Ruszthoz és Kecskemétre. Legalábbis így kell fordítanunk az eseményeket. Kecskeméten Hendrikje csak az én kísérőm lenne. Természetesen ô is felfoghatná ezt a látogatást mint „ügyet”. Ehhez kevés a sikere, ezt értem. De a konfliktus akkor is konfliktus. Hosszú távon azonban ô is két lehetőség közt választhat, még siker és karrier szempontjából is: Kecskemét a „nagy út”, mindenféle Gyôr: a vidékre szorult színésznő, még ha sikere van is.
Hendrikje okosan végiggondol mindent: – Vállald el a szerepet! Az nem lehet, hogy te énmiattam lemondj egy szerepről, ha egyébként kedved volna hozzá. Önzésből is ezt kívánom, jobb, ha fellátogatsz hozzám, ahogy fellátogattál ősszel, mint ha itt vagy mellettem. – Otthon leül íróasztalához: Csodálatos mesét írok majd!
Don Carlos a tévében. Tanulságok? A kecskemétiek valóban nagyon fiatalok. Én? Az arcom meghökkentôen érett, a szemem is, szinte kicsordulok. Ennyire még sose éreztem ezt, talán mert most Farády és Trokán érintetlen arca kísért. Ezt így meglátni, tudomásul venni még most sem egyértelműen jó, ezzel a pofával, ott a képernyőn, nem vagyok egyértelműen szakmai viszonyban. De az új mégis inkább ez: eddig magam is azt figyeltem, öreg vagyok-e, jóképű vagyok-e; most a hangsúly azon van: ez egy igazi emberi arc, igazi színészpofa. A fiatalok üressége pedig… mintha én az ô korukban is gazdagabb lettem volna.
A közvetítés után ketten hívnak fel: Fejes Endre, aki elragadtatott. (Szomorú, de arra gondolok: miért? Milyen elfogultságból?) És Ilosvai Kati, aki elsősorban óvni próbál: ez az előadás (nagyon tetszik neki) viharokat és ellenviharokat kavar majd; lehetetlen helyzetünk Ádámmal és a Madáchcsal nem tartható a végtelenségig; mit gondolok?
Egyszóval most is csak politikus visszhangok.
István Farády
Actor – filmography
Prés (1971)
User Rating: awaiting 5 votes.
| Credited cast: | ||
| Mari Törõcsik | …. | Teréz |
| Mária Goór Nagy | …. | Juli |
| István Szilárdy | …. | Fiú |
| Tibor Szilágyi | …. | Bálint |
| Sándor Kőmíves | …. | Tábornok |
| István Farády | …. | Bõrkabátos |
| Miklós Kalocsay | (as Kalocsai Miklós) | |
| Gábor Maróti | ||
| László Pelsőczy | (as Pelsõczy László) | |
| (more) |
http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=52821
| Lorenzaccio 2 részben |
| szeptember 17. és 18. B. 14.05-15.02 |
| 2003. szeptember 8., hétfő 14:30 |
Alfred de Musset színmûvének rádióváltozata Fordította: Dávid Mihály Zeneszerzô: Hidas Frigyes Lorenzo Medici, Lorenzaccio – Fodor Tamás, Filippo Strozzi – Sinkovits Imre, Gibo Malaspina, bíboros – Kézdy György, Alessandro Medici, Firenze fejedelme – Farády István, Ricciarda Cibo – Jobba Gabi, Pietro Strozzi – Kozák András A többi szerepben: Holl Zsuzsa, Szabó Éva, Balázs Samu, Bárány Frigyes, Dózsa László, Gáti József, Gera Zoltán, Horváth Sándor, Inke László, Koltai János, Kôhalmi Attila, Kun Vilmos, Kuna Károly, Mécs Károly, Papp Zoltán, Sinkó László, Velenczei István és még sokan mások Km. az Állami Hangversenyzenekar tagjaiból alakult együttes Zenei rendezô: Fejes Cecília Zenei szerkesztô: Szendrôi Sándor A felvételt Gajdos Ferenc és Takács Péter készítette Dramaturg: Mesterházi Márton Rádióra alkalmazta és rendezte: Orbán Tibor (1980) (2. [bef.] rész holnap B. 14.05) |
A Rómeó és Júlia és a Csongor és Tünde rendezés közben
Katonák [0]
Katonák
| [ szórakoztató ] hossz (perc): 90 Rendező: Szereplő: Bánfalvi Ágnes , Újlaky Dénes , Reviczky Gábor , Farády István , Udo Kier Forgatókönyvíró: J.M. Reinhold Lenz Operatőr: Halász Mihály Jogtulajdonos: MTV Rt. |
| Részletes műsorismertetés | |
| Kossuth AM & CCIR: 2004-10-25 19:50 – 19:59 Jó éjszakát, gyerekek! Jó éjszakát, gyerekek! Kolompoló Vidor Miklós meséjét Farády István mondja el &(9 p) CD-39972/6. (Palotás) |
http://www.vkkanizsa.c3.hu/gyermekfilmek.htm
GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI KAZETTÁK
Lezárva 2002. február 20.
Szép karácsony karácsonyi összeállítás gyerekeknek 1.A téli csillag meséje: zenés, verses összeállítás. Km.: Kormorán együttes, Deák Bill Gyula, Vikidál Gyula, Varga Miklós, Hűvösvölgyi Ildikó, Nyertes Zsuzsa; rend.: Koltay Gábor 2. Titiri. Népi hagyományok felelevenítésével készült betlehemes bábjáték; rend.: Lengyel Ágnes 3. Szép karácsony szép zöld fája: tv-film Móra Ferenc karcolata nyomán. Sz.: Bartha Mária, Borhy Gergelx, Farády István, Falvay Klára; rend.: Tömöry Péter Televideo, sz, 83′
